Cserkút története
2007.01.15. 09:28
Az önkormányzat honlapjáról...
|
|
|
|
|
|
|
|
Cserkút története |
|
|
Cserkút csendes hegyi falu, Baranya megye közepén, Pécstől Ny-i irányban, a város határától mintegy 5 km-es távolságban a Jakab-hegy lábánál található. A községet Pécs felől a 6-os úton Szigetvár irányában közlekedve a 204-205 km között jobbra, a hegy felé leágazó aszfaltos erdei úton, a kőbánya mellett ívelő Batvölgyi úton érhetjük el. Tömegközlekedési megközelítése Pécsről lehetséges, kővágószőlősi vagy bakonyai járatokkal.
A község neve a levéltári forrásokban több féle alakban fordul elő: Cherkutt, Cherkutth, Tserdkugh, Cserkuth és Cserkút. Ez a változatosság a falu sok évszázados múltjára utal. |
|
|
|
|
Az első úrbéri felmérés szerint nevét a község déli részén lévő cser bokroktól borított dombok tövében fekvő vörös sziklák közül előtörő – egyesek szerint Csar-ra, mások szerint Cser-re keresztelt – forrástól nyerte. Ez a forrás fontos szerepet játszott a falu életében. Éltető vizet jelentett embernek, állatnak, s ide jártak mosni az asszonyok. Mai formájában 1933-ban foglalták a forrást, előterében „mosóház” is épült. A település értékeit védő önkormányzat a környékét rendbe tette, pihenőhelyet épített és információs táblát helyezett ki./ Tulajdonlási gondok miatt nem sikerült ugyanezt elérni a másik mosóhellyel, ami a falu délkeleti szélén a nádas részben az un. Nádosi kútnál volt, a falut a 6-os úttal nem régóta összekötő út mentén./ 2005. évben a fenti területet az önkormányzat megvette. |
|
Már a török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott magyar falu volt. De történelme a VI-IX századi avar-kori régészeti leleteken alapuló feltételezések szerint még a magyarok honfoglalásának. /Kárpát-medencei bejövetelének/ időszakához fűződik. Sőt a korai vaskorból, a Kr.e VIII-VII. századból és a római korból is leletek igazolják, hogy itt emberek éltek, temetkeztek.
A település első írásos emléke azonban 1291-ből származik, amely Cherkuth néven említett falu nemesembereiről egy per tanúiként szól. A török uralom esztendőiből az adózás nyilvántartása révén maradtak fenn írásos bizonyítékok. A gazdasági növekedés eredményeként a XIX.. század második felében már mintegy 400-an lakták a falut, amelyben a középkortól egészen a múlt század derekáig tartott fenn birtokot a pécsi káptalan. |
|
|
Fontos kiemelten megemlíteni a falu ékes műemlékét, a katolikus templomot, amely román stílusban 1270-1290 között, harangtornya pedig a XIV században épült. A templomot többször felújították /legutóbb a rendszerváltozást követő években is/ Ennek köszönhetően ma is megkapó restaurált falfestményeket, külső-belső freskókat, és Prokop Péter papfestő alkotásait őrzi.
A községben 151 lakóház található, sok új és több eredeti állapotában megőrzött parasztház, illetve iparosház is.A falu lakosainak száma – kisebb visszaesés után – folyamatosan növekszik, jelenleg 514-en laknak e településen.
Érdemes megemlíteni, hogy 1949-ben 402, a 70-es években a mostaninál nagyobb területen már mintegy 800 lakosa is volt a falunak, majd a 80-as években egy kisebb fogyás után a zártkertes területek egy részét - ahol állandó lakosok is éltek - Pécshez csatolták. |
Ugyanakkor egy nagyfokú kiköltözés kezdődött a közeli Pécsről és ettől kezdve folyamatos létszámbővülés figyelhető meg.
Vezetékes víz, szennyvíz és gázközmű van a faluban, szervezett szemétszállítás is történik.
A település saját zászlóval, bemutatkozó kiadvánnyal, térképpel is rendelkezik. Az elmúlt években az általános rendezési, a vagyongazdasági terv és a gazdaságfejlesztési koncepció mellett a településmarketing és idegenfejlesztési tervet és 2004-ben az új rendezési tervet is készítették.
A helybéliek kulturális és szabadidős programjai számára a könyvtár, a művelődési ház, egy sportpálya és egy horgászásra is alkalmas látvány-tó teremt lehetőséget. Önálló óvoda és iskola Cserkúton nincs. A gyermekek a közeli Pécsre és Kővágószőlős oktatási intézményeibe járnak. |
|
|
A Kultúrház 80 fős közösségi termével és szociális blokkjával számos rendezvénynek ad helyet és gyakran kicsinek is bizonyul.
A helyi civilszervezetek rendezvényei és a közművelődési programok (ünnepségek, értekezletek, bálok, népfőiskola, műsoros rendezvények, klubfoglalkozások stb.) résztvevői töltik meg a felújított „nagytermet”.
Az épületben kapott helyet az orvosi rendelő is, ahol a kővágószőlősi körzet háziorvosa hetente rendel. Itt üzemel a község kis vegyesboltja és az egyik italboltja is. A másik a kirándulók által is kedvelt un. ”Alpesi” vendéglátó egység.
A kis települések sorában ritkaságnak számít, hogy számos civil egyesülete van: Cserkúti Polgárőr Egyesület, Cserkúti Horgász Egyesület, Cserkúti Faluszépítő és Környezetvédő Egyesület, Nyugat-Mecsek Falusi Vendéglátók Egyesülete, Nyugdíjas klub, Ifjúsági klub. |
A falunak két újságja van: legrégebbi a „Falukép” című kiadványuk, amely havonta egyszer számol be olvasóinak az önkormányzat híreiről a falu közösségi eseményeiről. A másik az ugyancsak havonta megjelenő „Mi újság” c. kiadvány a faluszépítő egyesület gondozásában. A két havi lap írásos formában fórumot teremt a helyi nyilvánossághoz.
Jelentős zártkerti rész kapcsolódik a faluhoz, amely nagy hagyományokat őrző szőlő- és gyümölcs kultúrával rendelkezik.
A községtől déli irányban húzódik a Küjesfőd, a Köves földek elnevezéssel is ismert Cserkúti dombság, amelynek egy csodálatos természeti adottságú dombját Cana dombnak emlegetik a helyiek. A szántókkal, erdőkkel és legelőkkel takart dombsor kemény, ellenálló kőzetből alakult ki, amely megóvta az eróziótól az alsóbb szinten elhelyezkedő, puhább homokkő réteget. A jobbára gyermekfej nagyságú folyami kavicsot és durva homokot tartalmazó rétegben olykor gránit- és metamorfit kavics is előfordul. A dombtető a Jakab-hegy tetejével és déli lejtőjével együttes, csaknem 230 hektárnyi természetvédelmi területet alkot. Szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a Jakab-hegy vonulatára és a Cserkúti medencére.
Források:
Baranya megye földrajzi nevei. I .kötet /Levéltár Pécs 1982/
Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig /Levéltár Pécs 1972/
A pécsi járás 25 éve /Járási Tanács Pécs/
Baranya középkori templomai/Corvina, 1984/
Baranya megyei Útikönyv /Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal 1981/
Mecsek és környéke/Kartográfiai Vállalat1979/
Önkormányzati statisztikai, népesség-nyilvántartási adattár/ | |
|