A régészeti leletek igazolják, hogy már a római korban lakott hely volt. A település nevét a hagyományok szerint a területén ma is meglévő forrásról kapta. Az uránbányászat miatt az 1960-as években elapadt, majd e tevékenység végeztével az 1990-es években újra megjelent a víz.

 
A terület ipari célú kutatása 1953-ban kezdődött. Az urántartalmú ércet a felső rétegnél 120 méterrel mélyebben tudták kitermelni. A bánya bezárása után megkezdődött a meddőhányók rekultivációja és a különböző üzemi építmények elbontása.
A szőlőskerteken túl a kőbánya mellett vezet a műút, s felérve a tetőre gyönyörű a kilátás a Jakab-hegy déli lejtőjére és a

Cserkút

Történelme a feltételezések szerint még a magyarok honfoglalásának, Kárpát-medencei bejövetelének időszakához fűződik. Első írásos emléke azonban 1291-ből származik. amely a Cherkuth néven említett falu nemesembereiről egy per tanúiként szól. A XIV. században már önálló plébániával is rendelkezett a település. A török uralom esztendőiből az adózás nyilvántartása révén maradtak fenn írásos dokumentumok.
A gazdasági növekedés eredményeként a XIX. század második felében már míntegy 400-an lakták a falut, amelyben a középkortól egészen századunk derekáig tartott fenn birtokot a pécsi káptalan. Szülötteit a kezdetektől 'színmagyarnak' tudják.

Kissé bővebben is érdemes kitérnünk templomára: a cserkúti katolikus plébánia a XIII. században íródott pápai tizedlajstromban már szerepel. Az ősi szokásoknak megfelelően kelet-nyugati irányban tájolt, egyhalyós, donga boltozatú templom belsejében félkörives szentélyt őriz. Nyeregtetővel borított fala nyugati oromzatából bújik ki süvegtetős tornya amelyen nincs és nem is vott ajtó. Az épület déli falából nyílik a félköríves, szerény párkányzattal védett, hajdan mindkét oldaláról treskókkal díszített bejárat. A templom-hajó áttöretten északi talán hosszúkás, téglalap alakú szelvényen a tizenkét apostolt bizánci stílusban ábrázoló freskó látható. A pazarul díszített télköríves szentély alján bordó alapszínű drapériát, tölötte jobboldalán teltételezhetően az első három magyar szentet, Istvánt, Lászlót és Imrét, baloldalán pedig a magyar női szenteket ábrázolhatta a freskó. A török uralom időszakában sajnálatos módon súlyosan sérültek ezek a falrészek, amelyeknek így festményei is áldozatául estek.

CSERKUT, RK. TEMPLOM