Jakabhegyi mondák...

feltárása megkezdődött.



A népmonda szerint valamikor egy gazdag földesúr volt a Jakab-hegyi vár ura, aki rengeteg kincset harácsolt össze. Mikor egyszer háború tört ki a kolostor temploma alá ásatott hatalmas pincébe rejtette drágaságait. Az elrejtett kád aranyon egy kakas, a kád ezüstön egy sárkány ül; elátkozott királyok, akiknek az a büntetésük, hogy a kincsekre vigyázzanak. Nem is jutott soha hozzá a kincsekhez ember azóta sem, pedig sokan próbálták megszerezni.

A Jakab-hegy fennsíkjának déli letörésén korláttal védett kilátóhely - kiugró sziklaperem - a Zsongorkő (570 m). Nevéhez monda fűződik: A hegy aljában élt egyszer egy Zsongor nevű legény, aki végvári vitéz lett. Menyasszonyát az esküvő előtt elrabolta a Jakab-hegy várának ura, a török pasa. Zsongor egy zivataros éjjel fellopakodott a várba és kiszabadította menyasszonyát. Az őrség azonban észrevette s nyomába eredt. Mikor Zsongor látta, hogy nincs menekvés, lovával a kiugró szikláról a szörnyű mélységbe ugratott. Azóta hívja a nép a sziklát Zsongorkőnek.

Van még egy nevezetessége a Jakab-hegynek, a déli oldalban álló bizarr alakú sziklák, a Babás-szerkövek. A monda szerint a régi Cserkúton két gazdag, egymással minden téren versengő család élt. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be mindkét helyre, de mindkét helyről elzavarták. Megátkozta őket: Akkor váljatok kővé, amikor a legboldogabbak vagytok. Mindkét családnak volt egy-egy lánya, akik egyszerre mentek férjhez. Az egyik násznép megelőzte a másikat, s már jöttek le a pálosok Jakab-hegyi kolostorából, mikor a másik násznép éppen fölfelé kapaszkodott. A szakadék fölött, ahol a legkeskenyebb az út, ott találkoztak, s egyik sem akart kitérni. Egyszerre szólalt meg mind a két gazda: Inkább váljunk kővé, de ki nem térünk! Abban a szempillantásban mindkét násznép kocsistól, lovastól, kővé változott, ma is ott állnak sorban.

A Jakab-hegyről visszatérhetünk azon az úton, amelyiken mentünk, a zöld jelzésen kelet felé Magyarürögre jutunk, a piros háromszög, majd a kék négyszög jelzésen pedig Kővágószőlősre, de mindkét út jóval hosszabb, mint a közvetlenül Cserkútra vezető.